Nők Lapja Évszakok - 2014. Tél

XVI. évfolyam 4. szám

Ahol nem nehéz az iskolatáska

OTTHON TANULÓK

Írta: Zádrovich Alíz

"TANÍTÁS NÉLKÜL IS LEHET?

André Stern arról vált ismertté, hogy sosem járt iskolába. Sőt nemcsak iskolába nem járt, de még otthon sem tanították, legalábbis a szó hagyományos értelmében. Szülei hagyták, hogy természetes kíváncsisága szabadon kibontakozzon, felfedezze a világot, és abba az irányba menjen, amerre az érdeklődése viszi. Különleges gyermekkoráról könyvet is írt, és rendszeresen tart előadásokat arról, hogy másképp is lehet tanulni, mint ahogy azt általában elképzeljük. Nemrég Budapesten járt, és az itteni közönségnek mesélt az élményeiről. Szerinte a játék és a tanulás szinonimák. Kicsiként játszva fedezzük fel a világot, így teszünk szert új tudásra, tapasztalatokra. Mindeközben rettenetesen motiváltak is vagyunk: egy 2-3 éves gyerek 2-3 percenként él át lelkesedéshullámokat, ami segíti, hogy az új információkat elraktározza az agy. Ezért tanulnak olyan gyorsan a gyerekek. Ha ebbe a természetes tanulásba kívülről beavatkozunk, azzal nem feltétlenül teszünk - hiszen a lelkesedés máris csökken. 

"Amikor arról kérdeznek, én hogyan tanultam meg a dolgokat, visszakérdezek: te hogyan tanultad meg az anyanyelvedet? Senki nem tanított meg rá, de nem egyedül tanultad meg. Úgy sajátítottad el, hogy akik körülötted voltak, mind ezen a nyelven beszéltek. Így működik ez más területeken is. A szüleim hagyták, hogy belevessem magam a nagyvilágba, és sok mindent megtapasztalhassak" - mondja André. 

Azáltal, hogy nem járt iskolába, az élet sokkal több szeletét megismerhette, és ami érdekelte, abban elmélyedt. Egy hangszerkészítő megmutatta neki a gitárkészítés mesterségét, de fotóssá is kiképezte magát, sőt újságnál is volt már főszerkesztő. Mindezt úgy, hogy semmilyen végzettsége nincs.

A munkaerőpiacon azt tapasztalta, hogy nem a papír, hanem a hozzáértés számít, ami viszont a lelkesedés "mellékterméke": ha igazán érdekel valami, beleássuk magunkat, és hozzáértővé válunk. André úgy lett tájékozott, boldog és sikeres ember, hogy kívülről senki nem tanította, nem avatkoztak bele a tanulási folyamatába, ezáltal sosem múlt el a gyermeki lelkesedése, kíváncsisága. Persze ehhez az is kellett, hogy a szülei támogató légkört teremtsenek a számára. André ezt a tanulási módot nem valamiféle követendő módszerként hirdeti. Csupán az a célja, hogy megmutassa a saját példáján: ez is egy út, és elvileg bármelyik gyerek képes lenne így tanulni."

(Nők Lapja Évszakok - 2014 tél, 124-125. oldal)